Óvjuk meg készülékeinket, elosztó hálózatainkat és szerelvényeinket! Amikor megvásároljuk épületgépészeti rendszereink alkotóelemeit (kazánokat, szerelvényeket, csővezetékeket, hőcserélőket, szivattyúkat stb.), akkor jobban tesszük, ha elolvassuk, mely feltételek mellett használhatók, mely feltételek megléte esetén tudjuk például garanciális igényeinket foganatosítani. Ezen feltételek egyik legfontosabb kitétele fűtési berendezéseknél a fűtőközeg előírt tulajdonságainak figyelembevétele. E feltételek biztosítása mellett vállal a gyártó a műszaki adatlapokban leírt megfelelő működést.
A tapasztalat az, hogy a fűtési rendszerben található építőelemek meghibásodását az esetek döntő többségében a nem megfele- lően kezelt tápvíz és/vagy pótvíz okozza. A meghibásodás előtt pedig jelentős energiaveszteséget okozhat például a tápvízben oldott anyagok kiválása miatt a szerkezeti elemeken.
A víz
A víz az egyik legfontosabb alapanyag a Földön. A kémiailag tiszta víz színtelen, szagtalan, íztelen, de a természetben nem fordul elő. Az élet egyik legfontosabb eleme, szervezetünk számára számos hasznos anyagot tart oldatban.
Előnyei tápvíz, pótvíz (hőhordozó) szempontból:
- magas fajhő és párolgáshő,
- kémiailag stabil,
- olcsó,
- sok van belőle.
Hátrányai tápvíz, pótvíz (hőhordozó) szempontból:
- nagyon jó poláros oldószer, szilárd, folyékony és gáznemű anyagokat tud oldatban tartani,
- bizonyos anyagokkal reakcióba lépve kémhatása megváltozhat,
- fagyveszély,
- egyszerűnek tűnik a felhasználása.
A vízben oldott anyagok lerakódásokat képezhetnek a szerkezeti elemeken, melyek korróziót, hőátadás-csökkenést, túlhevülést, szilárdságcsökkenést, működésképtelenséget okozhatnak. A vízben oldott gázok mellett a vízben oldott szervetlen vegyületekkel gyűlik meg a bajunk fűtési rendszerekben. A víz kationtartalmát a nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-, vas- és mangánion, aniontartalmát a hidrogén-karbonát-, karbonát-, klorid-, szulfát-, nitrit-, nitrát-, szilikát- és arzenátion okozza, hogy csak a legfontosabbakat említsem.
A víz karbonátkeménységét a víz kalcium- és magnézium-hidrokarbonátjai okozzák, melyek melegítés hatására karbonát formában kiválnak, ezért nevezték régen változó keménységnek. A víz nemkarbonát-keménységét a kalcium és magnézium összes többi vízoldható sói okozzák. Ezt nevezték régen állandó keménységnek. Ez a víz forralásakor nem változik. Az összes keménység e két keménység összege.
Előírások
Jellemző kitétel a tápvízre és pótvízre: feleljen meg az ÖNORM H5195-1 előírásnak. Az előírás meghatározza az összes keménység határértékeit a relatív víztartalom és az összes kimenő teljesítmény függvényében. A legenyhébb kitétel is 16,8 °dH-nál kisebb az előírás szerint, de ez elmehet egészen a 0,6 °dH alá. Ezt pedig már nem egyszerű teljesíteni, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ezen kívül még a víz vezetőképességét is le kell csökkentenünk, a pH-tartományát viszonylag szűk határok közé kell szorítani, és a kloridok és szulfátok nagy részét is el kell távolítanunk.
HERZ tápvíz-, pótvízkezelő patron
Eldobható patron tápvíz és pótvíz kezeléséhez. A HERZ patronban található ioncserélő gyantának és a pH-stabilizátornak köszönhetően a tápvizet/pótvizet sómentesítjük és meglúgosítjuk. A pH-értéket 8,2 és 8,7 között állítjuk be, a vízkeménységet 0,5 °dH, a vezetőképességét 100 µS/cm alá csökkentjük, ezzel teljesítve a legszigorúbb előírásokat is a lehető legegyszerűbb módszerrel. A patron kapacitása 5000 °dH x l.
A HERZ tápvíz-, pótvíz-kezelő patron legfontosabb előnyei:
- hosszabb távon lényegesen kisebb korrózió,
- jelentősen kisebb mennyiségű iszapképződés,
- nincs vízkő a hőcserélőn,
- alacsony költségek,
- egyszerű használat,
- ismert, megbízható márka a fűtéstechnika piacán: a HERZ,
- „minden” egyben,
- visszafolyásgátlóval is rendelhető.