Kazánt fejleszteni nem olyan egyszerű dolog manapság. Gyártani nagyon könnyű, hiszen beszállítók garmada áll készen teljes kazán alkatrész megoldásokkal, viszont fejlesztésbe belevágni a fejszét nem mindennapi dolog. Könnyítés a gyártó számára a már unásig ismertetett ErP rendelet, hogy EU tagállamokra már csak kondenzációs kazánt lehet gyártani ( tudom, tudom, hogy kéményeset lehet gyűjtőkéményre, őszinte résztvétem) A legnagyobb probléma a hőcserélő kialakítással fejlesztéssel, teszteléssel kezdődik.
Egy háztartási kondenzációs kazán fejlesztésénél a bekerülő ár 40%-át jelenti csak a hőcserélő. Ha itt hibázik a gyártó, már dől a projekt. Ezért választ a gyártók legnagyobb százaléka beszállítót hőcserélőre, mert ez jelenti a rövidtávú megfelelő megoldást a készülékre. A fűtésrendszerek döntő többsége tartalmaz szennyeződést, amely előbb, vagy utóbb megjelenik a gázkészülék primer hőcserélőjében, ami kiég a hőcserélő belső falára, ami előbb hatásfok csökkenést okoz később pedig dugulást. Amennyiben a hőcserélő párhuzamos csőkígyó kialakítású, akkor a savazása, tisztítása nagyon nehézzé válik, hiszen a kisebb ellenállás irányába fog menni a savazó folyadék és ezért csökkent a tisztíthatóság esélye. Viszont, ha a hőcserélő soros egyetlen egy spirál alkotja, abban az esetben már a tisztíthatóság garantált. Ha még ehhez nagy csőátmérő is tartozik, akkor sokkal kisebb az esély, hogy eldugul. Továbbá az igazán jó hőcserélő szerelhető és szétbontható, még jobb ha össze is szerelhető. Az európai gázkészülék gyártás és hőcserélő fejlesztés jövője valahol itt látható, amennyiben a tulajdonost és a szervizpartnert megvédjük a kellemetlenségektől egy esetleges 100.000 Ft feletti hőcserélő cserétől. Ha kazánnak a tartóvázát fejlesztjük, három szempontot kell figyelembe vennünk: 1.: a tágulási tartály oldalt helyezkedjen el és ne a hőcserélő mögött, mert esetleges cserekor, vagy után-pumpáláskor könnyen hozzáférhetővé legyen. 2. A jó minőségű kondenzációs kazán tartólemeze LEMEZBŐL készül és nem műanyagból. 3. Jelentős gondot okoz a készülékgyártónak a hidraulikus blokk felhelyezése a tartóvázra. Lehetőleg minél kevesebb ponton csatlakozzon hozzá.
A váltószelep elhelyezkedése a fűtés előremenő ágban történő elhelyezéskor a hidraulikus blokk és a kazán csatlakozó pontjainál sokkal egyszerűbb a csőkiosztás meghatározása, mert ilyenkor a váltószelep előremenő ági pozíciója miatt két előremenőnk van a fűtés és HMV oldal felé és csak egy visszatérőnk van és ilyenkor van értelme a fűtési visszatérő ágban elhelyezett mágneses iszapleválasztó szűrőnek. Intelligens vezérlőpanel a szervizest segíti nemcsak a beüzemeléskor, de a karbantartáskor is. Megkönnyíti ezt a folyamatot az a segítség, ha a menü programjából visszaolvasható az elektródán mérhető pillanatnyi ionizációs áram nagysága, ha az elektróda esetlegesen cserére szorul. Szintén a karbantartást segíti, ha tudjuk mérni a pillanatnyi HMV mennyiséget a készülék menüjén keresztül. Ez is eldöntheti ,hogy a szekunder hőcserélőt kell e savazni, vagy cserélni. A kondenzációs technológia következő lépése lehet az abszolút kondenzációs lépcsőfok, ahol figyelve egy NTC segítségével a már felhasznált égésterméket és ez még ha mindig 45-65 °C között van akkor még próbáljuk meg visszahűteni a keringető szivattyú sebességét moduláltatva, így az égéstermék akár 20°C alá is kerülhet.
A modulációs tartomány jelenleg, ami a hazai piacon elérhető 1:10 arányú maximális teljesítmény oldalon. Ez azt jelenti, hogy 25 kW-os névleges teljesítményről visszatud a készülék modulálni 2,5kW-ra. Hamarosan megjelenik az 1:20 és 1:40-es arányú modulációs tartomány is.
Végezetül nem mehetünk el szó nélkül a mobil-applikációs kazánvezérlés mellett sem. Ez a megoldás igen jó vevőcsalogatónak tűnik, viszont jelenleg a gyártók is keresik ennek a tényleges célját. Az igen rövidtávú tapasztalatok jelenleg azt mutatják, hogy 3-4 napig használják a végfelhasználók a beüzemelés után azután pedig egyáltalán nem.